Amikor a tavalyi Bortörténelmi Napokról megosztottam Veletek a benyomásaimat, a blog közösségi felületén a posztban azt írtam, hogy vegyes érzésekkel vágok neki az előttem álló négy napnak. Természetesen nem lehet mindig minden tökéletes és nem lehet illetve nem is kell mindenki elvárásának…

Egy év kihagyással - persze, ha nem vesszük figyelembe a 2020-as műanyag pohárban való kóstolási lehetőséget- és új névvel, de ismételten egy 4 napos boros fesztivállal búcsúztatta a nyarat a nagyérdemű itt nálunk a vadnyugaton. A sok ismerős és ismert pince mellett mint mindig, úgy most is…

A villányi vörösborokkal (leszámítva a bisztró vörös kategóriát) kissé hadilábon állok. A magasabb árfekvésben lévő illetve a nagyobb testű tételek fiatalon ritkán tudnak számomra élvezetet nyújtani. Természetesen akad azért kivétel is, elég csak Jekl Flóra Il Primo-ját, a Günzer Családi Pincészet…