A gyorsan tovaszálló nyár búcsúztatása okán Freja otthonában tartottunk egy 3 szakaszból álló beszélgetős kóstoló estet. Az első részt adó pet-nat sorról való benyomásainkat fogom ma felétek prezentálni.
Az elmúlt 1 - 1,5 évben szinte ugrásszerűen megnövekedett a pet-nat-ok vagy ahhoz hasonló termékek száma a hazai piacon. Érthető, hisz azon felül, hogy viszonylag kis tételekről van szó, egy kis színfolt is lehet az adott pincészet termékpalettáján, nem beszélve arról, hogy most trendi lett ezt fogyasztani. Meg, hát sok olyan termelő akad, aki szeretne e tortából egy szeletet.
Ezek mellett azért az is örömteli, hogy az új bortörvénybe már belevették a pet-nat, a natúr bor és a narancsbor fogalmát. Talán, de csak talán a szabályzásoknak köszönhetően megelőzhető és kiszűrhető lesz azon tételek piacra kerülése, amik nem valóak egyetlen épeszű borfogyasztó asztalára sem. Kivéve, ha valaki szeret hibás bort fogyasztani és bármily meglepő léteznek ilyen elvetemült alakok.
Bevallom az előzetes várakozásaimat még jobban fokozta a Borsmenta csapatának Pet-nat sora és az egyik általunk is kóstolt tételről szóló rövid, kis szösszenetnyi video, amelyet a legnagyobb közösségi felületen osztottak meg.
A kép alatt folytatva pedig már rátérek a nap főszereplőire!
Kristinus Pet Nat 2019
Rápillantva a palackra, már a megjelenésben is eltér a pince összes korábbi tételétől, hiszen az új címkedizájn jól jelzi, hogy a borászat egyfajta metamorfózison ment keresztül. E pet nat volt az első tételek egyike, amely már az új biodinamikus szemlélet alatt készült.
Háttérinfó:100% sárgamuskotályból készült
Bor: Kitöltve egészen zavaros. Illatában sárgabarack, mandula/mandulakrém, sárga alma, almakompót. A korty jólesően fanyar, gyümölcsös egészen frissítő kezdő tételnek.
Bakonyi Péter Királyleányka Pet Nat 2020 & Bakonyi Péter Zöldveltelini Pet Nat 2020
Háttérinfó: Mindkét tétel a pince Csavargó elnevezésű cuvée-jéből lett erjedés közben külön le töltve, mielőtt befejeződött volna. Ahogy az kell szűretlenül és degorzsálatlanul lett palackba töltve, ként csak a szőlő feldolgozásakor kapott. Minimális 300-300 palack készült belőlük.
Borok: A Királyleánykának kiugróan virágos illata van, Freja szerint fehér jácintra és gyöngyvirágra emlékeztet és Én elhiszem neki, mert nem vagyok otthon a virágokban. Ezen kívül sárga alma tűnik elő mikor beleszippantunk a pohárba. Kóstolva sokkalta krémesebb az előbbi Kristinushoz képest, amúgy zöldalmás, egreses ízjegyei vannak. Van egy korty végi kesernye, ami elsőre még nem zavaró, de ahogy melegszik a bor, úgy válik egyre erőteljesebbé és hát árnyalja a végső összképet.
Megérkezve a záró tételhez, teljesen új dimenzióba kerültünk. Ennek a zöldveltelini pet-nat-nak az illatában kaprosság, tűzkő, sós lé dominál. Mivel a sorrendet hasra ütésszerűen állítottuk fel, így mondhatom azt, hogy szerencsénk volt. Kóstolva szikárabb, feszesebb az egész struktúra, mikor felkeverjük persze krémesebbé válik, de továbbra is lendületesebb a királyleánykához képest.
Konklúzió: Érdekes és egyben izgalmas volt a Kristinus tétele és a Bakonyi Pet Nat-ok egymás melletti kóstolása, mivel mindhárom teljesen más stílus.A Kristinus-é az, amivel a műfajjal ismerkedőknél beválhat, a Bakonyi Királyleányka a korty végi kesernye miatt már picivel több tapasztalatot igényel, a zöldveltelini pedig a hozzánk hasonló sokat látott-kóstolt edzett veteránoknak tartogathat örömteli kóstoló perceket..
Végszóként kellemes meglepetés volt e 3 pet-nat és bízom benne, hogy sok hasonlóan izgalmas tétellel találkozunk még az elkövetkezendő évek során!
Cheers!