Sokat emlegetett bölcs Mentorom - akire az engedelmével a jövőben csak Karak-ként fogok hivatkozni - időről-időre fel-fel horkan, amikor szóba kerül, hogy mennyire kedvelem a kis palackszámú, kísérleti tételeket és sokszor ilyen borokat is ajánlok az arra fogékony személyeknek. Természetesen akad a nagyobb volumenű, a majd minden évben készülő borokból is sok kedvenc, de ezeknél a boroknál valami egyedit kap a borissza a pénzéért, legalábbis szerintem. Tény, már-már annyira beépült az ilyen borokról szóló mondókámba a "Kis tétel" szóhasználat, hogy ha 2017 szeptembere óta minden egyes alkalomkor Karak kapna egy 100 €-ost, napjainkra lehet már milliárdos lenne, de ha nem is, akkor is a leggazdagabb magyarok közé fixen bekerülne.

No, de félre a tréfát és jöjjön a lényeg, amiért ma billentyűzetet ragadtam! Történt ugyanis, hogy a nagy lezárások alatt/után, majd a sok stressz a saját zűrjeim miatt, valamint a mi kis falkánk tagjaiért való folyamatos aggódás közepette, időközben megfeledkeztem a mai nap során prezentálandó borról - bár az is lehet csak azért felejtettem el mert már nagyon- de-nagyon öreg vagyok-  s végül  egy kora nyári este az esélytelenek nyugalmával reccsentettem meg a csavarzárat.

Arra, hogy végül mi fogadott, már a kép alatt derül fény!

Háttérinfó:  A boron amúgy egyenlő arányban osztozik a kékfrankos, a zweigelt és a blauburger. Nem látott hordót  Alk.: 12,5%

Megjelenés: Sötét rubin

Illat: Elsőre visszafogott némi virágosság, idővel bekukkant minimális animalitás, bőrösség, étcsoki, földesség. Gyümölcsösség zéró.

Íz: Kicsit alá hűtöttem, így elsőre a korty végén kissé barátságtalan volt, amit citrusos érzettel tudnék jellemezni. Ez később is meg-meg jelent, de szerintem betudható annak, hogy nem ilyen hosszú tárolásra szánta-e bort az alkotója. A savai meglepően lendületesek még most is. Szép fűszeresség is kibontakozik, ahogy egyre jobban levegőzik, mellette megjelennek a fanyar sötét bogyósok karöltve erdei gyümölcsösséggel és némi földes-poros érzettel.

Ár/Konklúzió: Emlékeim szerint 2-3000 Ft között mozgott amikor piacon volt, -de persze benne van a pakliban, hogy tévedek -  azon az áron remek vételnek bizonyult, így utólag. Kellemes meglepetés volt, frissen biztos szebb volt, úgy tudnám elképzelni, hogy egy behízelgően és kiugróan gyümis bisztróvörös, még ennél is fickósabb savgerinccel, de így is itatta magát! Most bár már kissé árnyéka lehetett egykori énjének, megugrotta a tetszési indexemet. Bevallom anno a benne lévő blauburger miatt vettem meg, mert réges-régen volt egy nagy kedvencem, a Hazug Mókus- ami 100% blauburger volt- Bolyki Janitól és amikor kóstoltam, a fajta a szívemhez nőtt.

Végszóként a szívbajomat osztom meg veletek, ami pedig az, hogy ez egy egyszeri tétel volt és nincs folytatása pedig remek behúzó bort sikerült összehoznia a pincének és azért került be a Nem mondanád meg alrovatba, mert korát meghazudtoló savai miatt éveket tagadhatott volna le!

Cheers!