Sors, végzet, karma mind-mind olyan dolgok, melyekben akár hiszünk, akár nem, mégis kihatással vannak egész életünkre. Számomra ezek -bár Ti lehet nem értetek egyet Velem kedves Olvasóim - az életutamat és az életcélomat jelölik és kísérik. Mellettük pedig van még két fontos tényező, az elfogadás és az önmagunkba vetett hit. Hiszen ezek megléte nélkül mit sem ér a földi lét és csak vagyunk a nagy semmiben, de e kettő kivitelezése és megléte a legnehezebb.

Természetesen vannak buktatók életünk folyamán, amelyek kisebb-nagyobb leckeként szolgálnak a későbbiekben. Végül is mindannyian valamiféle cél miatt vagyunk itt a Földön. Igaz sokszor elsőre még nem tudni mi az és az se biztos, hogy a mostani életünk során fogjuk beteljesíteni a Végzetünket, de eljön majd mindannyiunk számára a pillanat. Igazából, ha visszatekintek az elmúlt 37 évemre rengeteg újra és újra ismétlődő, nagyfokú hasonlóságot mutató esemény, szituáció kísérte az életemet. Bevallom sokáig fel se tűnt, egészen addig amíg Bohemian-nel nem kezdtünk ilyen témáról beszélgetni. Hiszen semmi sem történik véletlenül, vagy ahogy Bohemian szokta mondani: "Minden épp akkor jön vagy távozik életünkből amikor annak be kell következnie".

Csak, hogy értsétek kedves Olvasóim, hogy miről is beszélek, egy réges-régi posztban mesélt karantén "mókát" egy ominózus esemény előzte meg. Ez pedig, hogy Sunshine életében oly mértékű krízis helyzet alakult ki amit egy meteorbecsapódáshoz tudnék csak hasonlítani. Az, hogy az Én kedves lektoromat kínlódni láttam, olyan mértékű dühöt és haragot váltott ki belőlem amelyet rég nem éreztem. Egyszerűen tehetetlennek éreztem magam és a másfél-két napnyi fortyogáson és tomboláson túl, mardosták lényemet a keserű gondolatok, majd addig feszítettem azt a bizonyos képzeletbeli húrt, hogy rosszul lettem.

Miért is osztom meg mindezt és mi ennek a lényege?

Az, hogy szép gondolat az elfogadás és minden okkal történik életünk folyamán, de ha egy hozzánk közelállóval vagy akár velünk történik valami, akkor bizony első blikkre nem e magvas gondolatok jutnak az ember eszébe. Hanem a negatív erők és érzések veszik át a gyeplőt és ezek egyaránt mérgezik a testünket és a lelkünket is. Azt pedig, hogy hogyan előzzük meg a negatív spirálba kerülést egyenlőre magam sem tudom, csak remélem, hogy idővel eljutok a megvilágosodás eme szintjére.

A kissé hosszúra nyúlt filozofikus gondolatmenetem után következzenek a borokról való benyomásaink, amit a kép alatt találtok!

Karmazsin 2022

Háttérinfó: A bor alapanyagául szolgáló kékfrankost Tihanyból, Hegyestűről, Balatonedericsről, Dörgicséről szüretelték, amit 30%-a tihanyi cabernet franc egészít ki. Nyitott kádas erjesztés után két héten át tartó áztatás és napi egyszeri csömöszölés következett, aztán préselés nélkül a színlé különböző méretű hordókba került (500, 400, 300 és 225 literes osztrák hordók), amelyekben 1 évet töltött. Ezt követően minimális szűréssel került a palackba. Alk.: 12,5% 

 A bor: Élénk rubin szín fogad a pohárban. Illatában meggy, ribizli, ribizliszár. Vékony, végtelenül könnyű testtel és meglepően, friss, fiatalos, lendületes savszerkezettel rendelkezik, mégsem volt hiányérzetem. A korty követi az illatban felfedezni vélt jegyeket, így fanyar piros bogyósnak mondanám, másnap némi vegetális vonal is felbukkan.  

Karmazsin 2020

Háttérinfó:  A bor összetétele 67% kékfrankos  és 33% cabernet franc, az érlelésben megegyezik a '22-esnél leírtakkal.  Alk:13% 

A bor:  Visszafogott illat fogad. Az alapvetően rubin árnyalatú bor szélei, már kisit barnába hajlanak. Kóstolva olyan lendületes ívet ír le a sav, ami dicséretes jelzővel illetnék. A korty során elsőre holland kakaót véltünk felfedezni, majd később kimondottan vegetális, gyökérzöldséges jegyek domináltak benne. A lecsengés során viszont akadt egy olyan furcsa kesernye, ami kicsit csorbított az élvezeti értéken, de ezt betudom a nem túl gondos tárolási körülményeknek. Érdekes módon másnap, már ezt a jegyet nem éreztem, viszont feltűnt a másik két évjáratnál érzett sötét virágos jegy.

Sajnos a '21-es palackomat az idő vasfoga végzetesen megrágta és nem találtuk egyben. Viszont,úgy gondoltam, még ha ebben a pár mondatban is,de érdemes megemlíteni. Összetételét tekintve 60% kékfrankos, 15% -15% zweigelt &cabernet sauvignon és 10% cabernet franc volt.

Karmazsin 2018

Háttérinfó: A bor összetétele 40%zweigelt, 20-20% kékfrankos és cabernet franc, a fennmaradó részen pedig egyenlő arányban osztozik a merlot és a cabernet sauvignon. Ez a bor is spontán fakádban erjedt, fahordóban érett és szűretlenül került palackozásra.  Alk.: 13%

A bor: A tompa vörös árnyalatú tétel illatában elsőre étcsoki, majd szeder, ribizli, bors később pedig sötét virágos jegyek is megjelennek. Kóstolva az évekkel ezelőtti megállapításom továbbra is áll, szóval ez a palack is hűvös karakterű. Megdöbbentően élénk, élő savakkal találkoztunk, a korty egészen vitális. Ahogy anno, úgy most sem a gyümölcsösség jellemzi a bort, hanem az étcsoki és a holland kakaó, a tannint szinte nem is érezni. A lecsengés jólesően fanyar és közepes-közepes plusz hosszúságúnak mondanám. Másnap némi sötét bogyósságot is érezni véltem a korábban érzett jegyek mellett illetve a lecsengésnél pici sósságot is felfedeztem. 

Konkluzió: Az eltérő kor és összetétel és az évjárati hatások ellenére nagyon szép hasonlóságot mutatottak a kóstolt borok, szóval kialakult egyfajta felismerhető stílusa a Karmazsinnak (vagy ahogy Sunshine becézi Karmi-nak). A '18-as étel mellett szerintünk még jobban ki tudott volna teljesedni. E felvetésünket a savakból adódóan tesszük. Nagyon pozitív csalódásnak éltük meg, hogy a palackom ilyen jó formában volt. A '20-ast igaz egyben találtuk, de nem tudott akkora meghökkentő élményt kiváltani, mint elődje, de azért megkönnyebbültem, hogy rendben túlvészelte a beszerzés óta eltelt éveket. A piacon lévő '22-es viszont letagadhatott volna a korából, stílusát tekintve ez volt a legkönnyedebbre hangolt az eddigi Karmazsinok közül. Kiváló alternatíva lehet a sokszor kiábrándító, üres alkalmasint túlárazott szekszárdi kadarkáknak, így érdemes inkább e borral tenni egy próbát, ha valaki könnyű tavaszi-kora nyári terasz vöröst keres, ami kellően beindítja a nyálelválasztást. :D   

Sok idő után újfent elmondhatom, hogy izgalmas időutazásba keveredtem. Ezúton is köszönöm az ifjú Novíciámnak, hogy társamul szegődött eme elsőre roncsderbinek ígérkező kalandtúrára!

Végszóként, az élet furcsa tréfát űz Velem, mert ha emlékeztek, korábban meséltem, hogy Sunshine-nal való kapcsolatunk nem indult túl fényesen és még finoman fogalmaztam... Így visszatekintve a gondolat, hogy szó szerint belebetegedtem az Őt ért nehéz életszitu látványába, mosolyt csal az arcomra. Furcsa tudom, de örömmel tölt el, mert ezáltal is több és jobb ember lettem, fejlődtem és empatikusabbá váltam.

Ezúton is köszönöm Neki és az elmúlt 17 év alatt megismert hölgykoszorúnak (természetesen Freja két harcias valkűrjét is beleszámolva), hogy vannak Nekem, mert nélkülük biztosan nem ott tartanék és nem az lennék, aki ma vagyok! 

Mivel nőnapra szánt posztnak indult a beszámoló, így a lentebbi zeneszámot a hölgy társadalomnak ajánlom és már csak annyi mondok, hogy: Vive les Femmes! 

Cheers!