Az elmúlt pár évben egyre több hazai borász vált köztudottan kísérletezőkedvűvé. Ennek egyik eredménye a hazai narancsbor "dömping" vagy mondhatnám a pét-nat őrületet, esetleg azt, hogy egyre többen készítenek tradicionális pezsgőt és a sort még folytathatnám.

Biztos felmerül bennetek a kérdés kedves Olvasóim, hogy egy narancsbor miért kerül be egy olyan rovat a rovatban szériába ahova alapvetően a félédes illetve félszáraz borokat terveztem összefogni.

Őszintén szólva pofonegyszerű a válasz: Mind a fogyasztók jelentős része, mind a szakma kevésbé kísérletező tagjai - ami elég magas százalék- kétkedve fogadják ezeknek a hazai boroknak a létezéshez való jogát. Köztük jómagam is!

Kiválasztottam pár tételt és egy hét alatt több napra elosztva megkóstoltam - igaz némi segítséggel- azt, ami vagy narancsbor kategóriába tartozik vagy ahhoz közelít. Az eredmény siralmas és elkeserítő volt, pedig elsőre akadt egy olyan, aminek bődületes illatvilága volt, de megkóstolva jött a pofára esés, egy másiknál pedig olyan zavaró volt a tannin, hogy azzal büntetni lehetett. Persze ezen nem lepődtem meg, főleg a Natúr Sümeg után, ahol beleszaladtam pár pofonba... Tudom-tudom, aki házhoz megy a pofonért, annak ne sírjon a szája :D

Ezért aztán arra a döntésre jutottam, hogy jószívű leszek és a segítőmet nem kínzom tovább, megkegyelmezek neki, még mielőtt egy életre elmenne a kedve a borok kóstolásától. Így a legutolsó tarsolyomban lévő bort már egyedül vettem szemügyre. Az esélytelenek nyugalmával kaptam elő a jól behűtött palackot, hogy aztán végül mi fogadott és mi a történet vége, arra már csak a kép alatt kaptok választ!

Háttérinfó: Mivel ezt a bort még 2020 augusztusában rendeltem több borral egyetemben és abból a pakkból csak a Sanzon Flour 2018 volt fogyasztható és élményt adó állapotban (igaz még van egy bontatlan Ráspi Kékfrankos 2015) kicsit tartottam mi fogad majd. Összetételét tekintve leányka és ottonel muskotály alkotja, kb. 10 napig volt héjon erjesztve és a bor harmada érlelődött fahordóban.

Kóstolás időpontja: 2022 október

Megjelenés: Hozza a narancsborokra jellemző mélyebb tónust. Némi opálosság, amúgy közepes szalmasárga, aranysárga reflex-el 

Illat: Nem egyszerű szálazni a borok eme családját, de megpróbáltam. A bergamott a domináns, mellette narancsolaj és birsalmasajt. 

Íz: Nos illat pipa, kóstolva is egyben találtam. Van még lendülete, a lecsengésnél édes citrusok és fekete teás jegyek dominálnak. Első nap halványabb fekete teás kesernyével búcsúzik, másnapra ez felerősödik. A tanninérzet csak melegedve jön elő, a lecsengés közepesen rövid.

Ár: 2400-2890 Ft

Konklúzió: Annak ellenére, hogy ez meglepő módon fogyasztható narancsbornak találtam, továbbra is hadilábon állok a borok eme kategóriájával. Igaz ez végül is egy "játszószoba" a borászok számára. A dizájnt tekintve,- annak ellenére, hogy személy szerint jobban kedvelem a külön-külön lévő front és back címkét- nagyon szép dombornyomott rikító/mustár sárga címkével akadt dolgom.

A bort tekintve mindennap ahogy melegedett, úgy oxidálódott, úgy kezdett el veszíteni számomra az élvezhetőségéből. Plusz pont jár mert nincs benne cseresség, ami miatt Nálam általában e bor típus képviselőinek tagjai a köpőben/kiöntőben végzi. De - és most jön a nagybetűs DE - úgy vélem, hogy megérte megkóstolni ezt a bort!  

Annak tükrében is, hogy csak "röpke" pillanatok erejéig tudta megmutatni számomra a titkait és hívott el egy kalandra! 

Cheers!