Már többször előfordult Velünk, hogy az adott borvidékre amúgy nem jellemző vagy egy kevésbé felkapott borvidékről, olyan bort kóstoltunk, ami teljesen új megvilágításba helyezte az adott területet. Ilyen volt például a Bohemian-nel az egyik hazalátogatása során közösen kóstolt és már elmesélt 2018-as Sziegl Olaszrizling. Majd kicsivel később, mikor vendégségben jártam az Oremus Mandolás vertikálist rendező borkedvelő párnál, ismét egy olyan olaszrizlinget találtam, amiről a borvidéket nem tudtam volna beazonosítani, mert annyira íz gazdag és tartalmas volt, mint egy csopaki. Ez, amúgy az ászári Bősze pincészet olaszrizlingje volt az évjáratra nem emlékszem talán 2018 (?). 

Amikor ezt elmeséltem Bohemian-nek, még a tavaly őszi villámlátogatásakor, hirtelen megvilágosodtunk! Milyen izgalmas és egyben szórakoztató lenne számunkra egy vakkóstoló keretében a borkedvelő barátainknak ilyen nedűket megmutatni. Aztán eltelt egy teljes év, mire újra napirendre került a téma és ennek köszönhetően, ha nem volna még elég, újabb rovat a rovatban született!

Ahogy a Teperberg beszámolóban már írtam, Bohemian első őszi rövid hazalátogatásának örömére összeraktam egy "Welcome Home" borlapot. Nem árulok el nagy titkot, a mai nap prezentált bor is szerepelt rajta. Végül akkor nem került megpattintásra, de nem kellett sokáig várni a bontás pillanatára, mert sógorék november végén benyomták a lockdown kapcsolót és újfent hazatért az én kedves barátom!

No rátérve a nap főszereplőjére újra Tokaj és azon belül is újfent Tállya felé vettük az irányt és egy kékfrankost találtunk a gondolatmenetemet pedig már a kép alatt folytatom!

Vörösbor és Tokaj egy mondatban sokaknak furcsa lehet. Mondjuk az is igaz, hogy azon pincék akik ilyen kísérletekbe fogtak bele nem írhatják rá a tokaji megnevezést csak azt, hogy zempléni tájbor vagy felső-magyarországi földrajzi jelzésű bor.

Háttérinfó: Az alapanyagot a Bohomály és a Somszög-dűlők szolgáltatták. Készült:460 palack  Alkohol:12%

Megjelenés: Egészen mély rubin

Illat:A pohárból szinte kirobban a bor gyümölcsössége, mintha meggykompótba szimatoltunk volna bele. Ezen kívül akadt még ott pici áfonyás, szegfűszeges és a háttérben mentás jegyek. [Utóbbit alapvetően ezidáig a soproni borokban egész pontosan Luka Enikő boraiban és egyes Ráspi borokban éreztem.] A szárazpróbánál gyümölcskenyérre emlékeztető jegyeket éreztünk

Íz: Kóstolva fanyar fűszeres meggylé,de egészen frissítő, kellemesen lédús, ahogy melegszik kissé meggylikőrös jegyek felé megy. A lecsengés közepesen gyors, de a letagadhatna pár évet a korából. 

Konklúzió: Nagyon érdekes volt tokaji vöröst kóstolni, bár ha vakon teszik elém tuti nem mondom meg, hogy tokaji, mert nem az északi hűvös jegyeket mutatta, hanem mintha melegebb borvidékről került volna ki pl.: Szekszárd. A hosszú, majd 9 órás autóút után nálam megpihenő barátomnak sec-perc alatt kiröppent a fáradságérzete, miután beleszippantott a borba. Körülbelül 3780-3990 Ft között mozog az ára, bár nem is oly rég már piacra került a '19-es évjáratú folytatása. Véleményünk szerint ezen az áron egy igazi limitált, kuriózumot kap kézhez a borkedvelő, így jó vételnek tartjuk.

Végszóként csak annyit mondanék ez egy kiváló lehetőség volt e bor arra, hogy kicsit kimozduljunk a komfortzónánkból!

Cheers!