Bohemian Wine Souls

Volt 1x1 - Demeter Zoltán Tokaj Dry Furmint 2017

2021. június 16. 20:05 - Winesoul

A bor és étel párosítás tökéletes harmóniáját sokáig úri huncutságnak, fehér kesztyűs sznobizmusnak gondoltam, mert valahogy úgy hozta az élet, hogy nem volt ilyenben részem. Végül, körülbelül két éve, amikor Bohemian-t először vendégül láttam szerény otthonomban, csoda történt. Ugyanis a számára készített erdei gyümölcsmártásos vörösboros-meggy chutney-s sertés szűzpecsenye tökéletes harmóniában volt a mellé megbontott borral, ami egy 2013-as Luka Zweigelt volt. Pedig teljesen eltérő bort használtam a főzéshez, ami amúgy egy 2015-ös Etyeki Kúria Red volt, de mégis megvolt az összhang.

Ezt követően sokáig nem volt ilyen szintű kulináris "wow élményben" részem. Való igaz, nem egyszerű a bor étel párosítás, mert nüansznyi apróságokon is megbillenhet az egyensúly, de tény, hogy ez egy izgalmas kihívásnak ígérkezett. Majd az óév utolsó napján egy brokkolis-répás zöldségfasírt kezdte megközelíteni, de ott a dresszing nem passzolt a tavalyi év lezárásának alkalmából bontott 2016-os Demeter Zoltán Szerelmi Hárslevelűhöz

Természetesen nem adtuk fel a kísérletünket és végül siker koronázta a kitartásunkat. De, hogy mi is volt az étel, ami tökéletes összhangban volt a 2017-es évjáratú Demeter Zoltán Tokaj Dry Furmint-tal, arról már a tovább mögött mesélek.


b07cef5f-91c6-42e4-9742-54f8ab9e128f.jpeg

 

Tovább
Szólj hozzá!

Volt 1x1 - Figula Bella Rosa 2017-2019 & Villa Tolnay Primus Rosé 2016 avagy Túl a tutti-fruttin IX

2021. június 02. 13:02 - Winesoul

Ahogy látjátok kedves Olvasóink, az alrovat korábbi részeivel ellentétben most nem egy, hanem egyszerre több tételről szerzett kóstolóélményünket osztjuk meg Veletek. Mindennek pedig egyetlen és pofonegyszerű magyarázata van, mégpedig, hogy Bohemian közel fél év után visszatért a messzi Tirolba. Így kapva-kaptunk az alkalmon és előtte a csapattal gyorsan szerveztünk egy "elszabadulós" búcsúestet az Ő tiszteletére. Ez a félév hiába telt el viszonylag gyorsan, mégis sokkal többnek érződött számunkra, amikor Bohemian-nel erről beszélgettünk.

Mint már sokszor említettük, különleges alkalomra különleges bor dukál, így esett a választásunk a címszereplőkre, de ne siessünk azért ennyire előre.

Mielőtt rátértünk volna a tételekre házigazdánk, Freja volt szíves welcome drink-ént egy kellemes Etyeki Kúria Pláne Rosé-val megkínálni minket, amely annyira itatta magát, hogy mire megérkezett a csapat másik fele, kénytelenek voltunk még egy palackot bontani belőle. Szörnyű sorsunk van, belátom...

Tökéletes indítója volt az estének a maga lédús pirosbogyós gyümölcseivel és a kellemes habzásával. Ezután, a vacsora mellé és további ráhangolódásként a soproni Stubenvoll pince 2020-as SPRN Rosé-ja került a poharakba. A tavaly alapított pincészet húsvét tájékán debütált a jelenleg 3 tételt számlátó szortimentjével. A 6 ha-os kis pince tulajdonosai a Winelife/Linzer-Orosz pincészetből már ismerős, de mára onnan kiváló és a saját útjukat kereső Orosz Csaba és Orosz Péter. A bor már illatában is jelzi, hogy helye van a rovatban mivel  meggyes jegyek mellett a némi krémes vonal is feltűnik. Kóstolva pedig a seprőntartásból adódó krémesség dominál. A bor 50%-a a Gauer-dűlőről származó kékfrankos, mellette pedig ugyanarról a területről szüretelt zweigelt, pinot noir és cabernet sauvignon teszi teljessé. Véleményem szerint ideális térítőbor azoknak akik nem szeretik a rosékat vagy azoknak akik kiábrándultak a borok ezen kategóriájából egy új reményt adó kóstolóélménynek bizonyulhat. Meg hát jól tudjuk, hogy a soproni borvidék megosztó, de ha letakarva mutatjuk meg olyannak, aki mereven és automatikusan elutasítja az erről a borvidékről kikerült borokat még az is úgy fogja habzsolni, mint ahogy Mi tettük, annyira krémes és jól csúszó borról van szó. Összegezve már az első évből egy szép, tartalmas és egyedi rosét készítettek, ami amúgy best buy vétel, szóval kíváncsian várjuk a folytatást!

A kép alatt pedig már a címszerelőkkel folytatom!

 70357ef6-b2b9-452d-942e-ecce3846ae78.jpeg

Tovább
Szólj hozzá!

Egyperces impressziók - Kreinbacher Syrah Rozé 2019 avagy Túl a tutti-fruttin VIII

2021. április 19. 12:49 - Winesoul

Rosé rovatunkat egy igazán különleges borral folytatjuk. Való igaz, ez az eddigiekről is elmondható, de ami miatt e bor kiváltképp kilóg a sorból, az a borvidék. Lássuk be, Somlóról alapvetően elsőre mindenkinek az ugrik be, hogy fehérboros borvidék, bár nem jók ezek az általánosítások, hiszen a tokaji borvidéken is készítenek rosét és vörösbort, csak zempléni tájborként kerül forgalomba. De mondhatnám a két nagy vörösboros borvidékünket  - Villány és Szekszárd - ahonnan már volt szerencsém remek fehérborokat is kóstolni.

Somló egyike azon régi, kultikus borvidékeinknek, ahonnan a rendszerváltás után viszonylag hamar kiemelkedő borokat készített néhány elszánt termelő, úgy mint Fekete Béla, Györgykovács Imre illetve Inhauser István. Nekik köszönhetően került vissza a borvidék az őt megillető helyre a magyar borvilágban, majd, a 2000-es évek közepe fele tűnt fel a színen az akkor új generációt képviselő, jelenleg már Tokajban tevékenykedő Takács "Hollóvár" Lajos, akinek a borairól rengeteg jó kritikát hallottam és olvastam, de sajnos sose kóstoltam.

Vele egyidőben piacra kerültek többek között Spiegelberg Stefán, a Tornai pincészet és a Kreinbacher pincészet első borai is. Azóta pedig a termelők száma egyre csak növekszik, szóval a kicsiny somlói borvidék sok felfedeznivalót rejthet a kíváncsi borisszáknak.

A tovább mögött felidézem a rögös utat, amely a pincészet borinak megismerésével telt, végül pedig rátérek a poszt főszereplőjére. 
a934c6d0-c7dd-4909-bb9a-eb4b59baa060.jpeg

Tovább
Szólj hozzá!

Egy sör nem sör - Meddig érlelhető egy craft sör?

2021. április 11. 19:25 - Winesoul

A címben szereplő gondolat és egy emlék jutott eszembe, amikor a nagy öröm közben realizálódott bennem - egy sör shoppingolás után - , hogy a kincsek amikre leltem bizony lejárt szavidősek.

No persze e kérdés csak később jutott eszembe, miután már jól kidühöngtem magam a fővárosból induló és az otthonom a vadnyugat Mekkája felé tartó vonaton. Tudjátok szerintem Ti is, hogy az ilyen eseteknél az első, ami az ember eszébe jut az az, hogy becsaptak, átvertek és lehúztak anyagilag. Szóval a szokásos...

Ekkor tettem szert többek között az ezt a bejegyzést ihlető Szent András Sörfőde Esthajnal '17-es sörére, amiből "nagy bölcsen" helyből 2 palackkal vettem, mivel két korábbi verzióját nagyon szerettem, de erről lemaradtam. A "vicces" az egészben az volt, hogy a vásárlás időpontjakor már 1,5 éve lejárt. Egy kedves sörguru ismerősöm szerint alapvetően - mivel porter típusú sörről beszélünk - nem lehet vele gond vagyis a nagy könyv szerint jónak kell lennie. 

No és ekkor villant be egy beszélgetés emléke, amelynek helyszínéül egy győri delikátbolt szolgált és e hely mára sajnos már csak történelem. Beszélgetőpartnerem a tulajdonoshölgy volt, aki egy vásárlói visszajelzésről mesélt a craft sörök kapcsán. Az adott vevő, aki tudatosan a több palackos vásárlásai után 1-1 palackot mindig elrakott, hogy megnézze miképp fejlődik a sör, amikor túl van már pár hónappal a palackon jelzett fogyasztási dátumon. A tapasztalat a legtöbb esetben az volt, hogy ezek a felsőerjesztésű sörök nemhogy nem romlottak meg, hanem a legtöbb esetben további íz- és illatjegyek tűntek fel a korábbiak mellett/helyett. 

Mielőtt feltennétek a kérdést, a válaszom nem-nem lesz/volt szokásom lejárt söröket kóstolgatni és ajánlani illetve ez nem a Jackass hazai sörös verziója. 

A kezdeti morgolódásom átváltott kísérletező hangulatba. Habár, ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor e sörtől volt bennem egy "kicsi félsz" a kóstolás előtt. Mert tény előfordult már, hogy belefutottam 1-2 napja lejárt sörbe vagy megfeledkeztem az otthoni készletről . Ez viszont egy elég merész, mondhatni őrült kihívásnak és bátorságpróbának ígérkezett. 

A tovább mögött pedig megtaláljátok, hogy hogyan is éltem meg ezt a kalandomat!

36e7d13f-ca4f-460c-9fc6-e1ad0c2cfc8c.jpeg

Tovább
4 komment

Volt 1x1 - Sziegl Olaszrizling Birtokbor 2018

2021. április 05. 17:12 - Winesoul

Bohemian nyár végi második hazaútja, még a megszokotthoz képest is mind oda, mind visszafelé kalandosabbra sikerült a vártnál, de természetesen nem maradhatott el a szokásos welcome home ital se, ami ha úgy alakul, mindig egy olaszrizling. 

Először is ahhoz, hogy vonattal hazalátogathasson a messzi-messzi osztrák hegyekből az utazáshoz szükséges vonatjegyet el kellett postáznom neki. Mivel, hiába oly fejlett már napjainkban a technológia és lehet online jegyet venni, majd okostelefonon keresztül mutatni a kallernak, a csodás MÁV-nál nem volt olyan opció a külföldről való hazaút könnyebb megvalósítására.

Nos miután átvettem az automata jegyautomatából az online vásárolt menetjegyet a magyar posta "gondjaira" bíztam. Jó pár nap elteltével még mindig nem érkezett meg hozzá a küldemény és Bohemian kezdett egyre feszültebbé válni. Szerencsénkre végül sógorék postaszolgálata még épp időben eljuttatta hozzá a hazaúthoz nélkülözhetetlen borítékot és végre elkezdődhetett a kalandos hazaút.

 Először volt egy kis buszos utazás a vidéki kisvárosból amit egy közepesen hosszú vonatút követett egészen Münchenig, ahol is már végre átszállhatott a kis hazánkba tartó vonatra. Természetesen korai volt a öröm és a nyugalom, mert "csak" Parndorf-ig jutott, mivel a műszaki okok miatt nem ment tovább a szerelvény.

Két opciója maradt az Én kis blogger pajtásomnak:

  1. visszamegy Bécsig és más módon hazavergődik
  2. felhív egy kedves ismerőst, hogy ugyan már igazán kiugorhatna érte kocsival

Végül utóbbi mellett döntött, így mire lenyugodott a nap végre hazatérhetett a vadnyugat Mekkájában lévő szerény otthonába, ahova nem sokkal később Én is megérkeztem a Neki szánt meglepi nedűvel. Ez nem volt más, mint a Sziegl pincészet 2018-as évből származó olaszrizlingje volt. ( A bor friss évjáratáról már itt meséltem )   

A tovább mögött először a pincészetről való tudnivalókkal, majd kicsit nosztalgiázva felidézem a legelső alkalmat amikor is Sziegl bort kóstoltam, végül pedig a borról való tapasztalatainkkal zárom.

Na, meg persze azt is elmesélem, hogy visszafelé miért volt Bohemian útja keserédesen szórakoztató.

118702254_3183267225095740_5737545355685766394_n.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Volt 1x1 - Ujvári Olaszrizling 2017

2021. április 04. 14:32 - Winesoul

A korábban már beszámolt tavaszi kóstoló után újabb hónapok teltek el mire ismét láthattuk egymást Bohamian-nel. Ezúttal végül júniusban sikerült kis időre hazalátogatnia, ami eléggé nagy rohangászásban teljesedett ki számára, de végül egy időre megpihent és leültünk a folyópartra kóstolni. Mondjuk mivel Bohemian akár már most megkaphatná az olaszrizling nagykövete titulust, úgy egyértelmű volt, hogy szívének oly kedves fajtának gyümölcséből készült borral lepem meg hazalátogatása alkalmából. Igaz nem csak a címszereplőt vittem magammal, hanem volt egy másik versenyző is, így nehéz döntés elé állítottam.

Mégpedig a nehézség oka, hogy mégis melyik legyen az amelyiket megkóstolunk? Tudom-tudom ez legyen a legnagyobb problémánk, számára viszont mindkettő szimpatikus volt, végül győzött a badacsonyi, a másik bort pedig a legközelebbi beszámolómban fogom bemutatni. Addig is titok marad, hogy mi is volt az. 

 A több mint fél év távollét után Bohemian-nek elsőre kicsit furcsa volt itthon lenni és persze többször is átszelni az országot elég kimerítő tud lenni. Tette mindezt azért, hogy minden számára fontos személyre tudjon egy kis időt szakítani. Köztük Rám is. Órák hosszat ültünk a folyóparton, ahol filozófikus beszélgetéseinket megszakítva csendben élveztük a tájat, a bort, és közben csodáltuk a természet szépségét. Majd hirtelen egy nyári zápor elől "menekülve" bekéredzkedtünk Erdő anyó fái alá és folytattuk az eszmecserét illetve a csendes tájszemlélést.

Találkozónk vége felé közeledtével ideje volt nyeregbe pattannunk két kerekű "paripánkra"  és egy utolsót csapatni a szemerkélő esőben, melyet lágy nyári szellő kísért.

 A kép alatt pedig felidézem az első alkalmat amikor Ujvári bort kóstoltam és egy könyvajánlót is hoztam Nektek!

 

105903637_637591563769787_1818862740743454949_n.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Egyperces impressziók - Heimann Agnus 2017

2021. március 23. 08:04 - Winesoul

 Sokszor hallhatjuk azt mondatot, hogy minden okkal történik velünk életünk folyamán. Ha valami nem sikerül elsőre, akkor nagy valószínűséggel még nem jött el az ideje és úgymond nincs vele dolgunk. Valahogy anno, így próbáltam hozzá állni ahhoz a gondolathoz, hogy elsőre nem tudtam a borvilágban elhelyezkedni. Majd eljött '17 nyara. Ekkor pedig egy munkahelyi baleset illetve, véletlenek sorozata okán fordult a kocka és eljött a váltás ideje. Ezeknek a körülményeknek köszönhetően ismertem meg a Bohemian-t és Sunshine-t is. Bár tény ahogy már korábban meséltem Sunshine-nal sokszor cívódtunk, de ha kellett akkor mi hárman vállt vállnak vetve közösen vészeltük át a legnehezebb ünnepi időszakokat. Hiszen saját magunkon túl csak és kizárólag egymásra számíthattunk, ez a tényező pedig egészen jól összekovácsolta a csapatot.

Emiatt is merült fel benne az a gondolat, hogy nekem nem volt "dolgom" korábban az Agnus-sal, pedig sok-sok éve már szemeztem a címszereplő elődjével, amely az első és ezidáig az egyetlen évjárata volt és 2009 szüretéből készült. Mivel 2012-ben nem volt lehetőségem szert tenni rá és akkoriban csak ábrándoztam a nagy és drágább borok kóstolásáról elképzelhetitek, azt az örömöt kedves Olvasóim amikor meghallottam, hogy lesz folytatás. Mint a kiskölyköket a karácsonyi ajándékok, úgy feldobta a napomat ez a hír. Ezután izgatottan számoltam vissza a hátralévő időt addig míg el nem érkezett a várva várt pillanat és végre keresztezte boros utamat eme tétel. 

A laza hangulatú kötetlen kóstolóra egy kellemes délutáni napon került sor, amikor is a címszereplő volt az aminél felkaptuk mindannyian a fejünket, mert annyira kiemelkedett a kóstolt sorból. A tovább mögött pedig megtaláljátok, hogy milyennek is találtuk ezt a minden szempontból különleges merlot válogatást.

159969733_301894768024424_269011988433703972_n.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Volt 1x1 - Weninger Kékfrankos 2017

2021. március 16. 19:54 - Winesoul

A "rendőrsztori folytatódik" helyett, korona krónikák part 3-al jelentkezünk (Ami igazából 2 lenne, ha a kóstolási dátumokat vesszük, no de ki törődik ilyen apróságokkal...). 

A bor a legvégső határ. Ennek végtelenjét járja a B.W.S. borblog, melynek feladata izgalmas, új borélmények megosztása, új borok, új feltörekvő pincészetek felkutatása és, hogy eljusson oda ahol még borissza nem járt...

( Természetesen az előbbi mondatot olvasva, kötelezően a háttérben felsejlik a Star Trek: Az új nemzedék főcímzenéje...legalábbis Számomra  )

Hajónapló: Csillagidő -303851 avagy 2020 november 5 estéje (egy héttel a kijárási korlátozás kihirdetése előtt)

-Újból ott vagyunk ahol a part szakad?

-A történelem valóban megismétli önmagát?

Ja igen..

Nos ilyen és ehhez hasonló gondolatok között került sor egy újabb virtuális meeting levezénylésére egy laza csütörtök este és közben Weninger pincészet 2017-es  alap kékfrankosát kóstolgattuk. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy pár hónappal később 2021 márciusában tényleg megismétlődik, majdnem pontosan 1 év elteltével a szinte teljes lock down és újra oda jutottunk ahonnan indultunk. Szinte szellemvárosba illő kihalt utcák, egyre mélyebbre süllyedő letargikus nemzet és siralmas társadalmi kommunikáció.

A kép alatt már egy sokkalta pozitívabb élményemről szóló beszámolóval folytatom.  

126815141_1026189584564112_8650001394538749861_n.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Volt 1x1 - Jackfall Duett 2015 & Parcell 77 2018

2021. február 18. 08:42 - Winesoul

 Ahogy az Oremus Mandolás vertikális kóstoló beszámolójában írtam, semmi sem állandó. Ahogy telik az idő, mi is változunk, fejlődünk, alkalmazkodunk. Mindezt azért hozom fel, mert ha nekem valaki bő 3 éve azt mondja, hogy a lektorom Sunshine születésnapját közösen fogjuk ünnepelni azt az illetőt nagy valószínűséggel képen röhögöm.

Mivel, hogy is mondjam, hát sokáig nem volt felhőtlen a kapcsolatunk, de talán a legjobb szó rá az, hogy "gyilkoltuk" egymást. Ez persze korunkban sok helyen előfordul, de a köztünk lévő pár év igazi generációs szakadékot jelentett és viták sorozatát képezte (Pedig nem is vagyok olyan öreg... ) Ennek a viszálynak a szenvedő alanya és az aki két tűz közé került pont szegény Bohamian volt. 

De, ha  kicsit körbetekintek a világunkban akkor sokszor vagy ez megy amit fentebb írtam az emberek között vagy ahogy a Bakó Ambrus borának bevezetőjében írtam, az álarc viselés és a felszínesség. 

A tovább mögötti beszámolómat stílusosan, a Duett-el indítom, majd rátérek a Sunshine által kóstolásra ítélt spanyol borra, amelyet Bohamian-től kapott még '19 decemberben, mielőtt sógorékhoz indult volna felfedezőkörútra.

97173876_277466746619774_2484082983766589440_n_1.jpg

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása